A gyógyszeres terápiák kardiovaszkuláris mellékhatásai jelentős hatást gyako­rolnak bírnak a betegek morbiditására és mortalitására. Jelen cikk áttekintést nyújt a kardiotoxikus mellékhatásokkal járó fontos gyógyszercsoportokról, valamint összefoglalja a diagnosztika és a terápia alapelveit. A kardiális mellék­hatások jellemzőinek alapos megismerésével javíthatunk a betegek kezelésén.

A rákos sejtek azért maradnak életben, mert képesek elrejtőzni a szervezet immunrendszere elől, kikerülve az állandó őrjáratban lévő rákellenes T-sejteket.

Az immunrekonstitúciós terápák lényege az immunrendszer „megújítása” egyes alkotóelemeinek depléciójával, így rövid kezeléssel tartós remis­szió érhető el.

A veleszületett és a szekunder immunhiányos állapotok száma folyama­tosan növekszik. Az immunológiailag sérült betegek ellátása a háziorvo­sokra jelentős feladatot és felelősséget ró. Az alábbi összefoglaló a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokat tekinti át.

A közönséges variábilis immunhiány (CVID) nagyfokú klinikai heterogeni­tást mutató, veleszületett immunhiányos állapot, amely felnőttkorban is manifesztálódhat. A fertőzéseken túl az immunszabályozási zavarból eredő autoimmun betegségek, daganatok is gyakoriak, ami nehezíti a betegség felismerését. Mivel bármely szakterület orvosa találkozhat CVID-ben szen­vedő betegekkel, a kórkép ismerete mindenki számára hasznos.

Az elmúlt években kétfajta immunterápia bizonyult hatásosnak a daganatok kezelésében: a monoklonális antitest- és az adoptív celluláris terápia. Az FDA által melanoma és nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére jóváhagyott programozott sejthalál-1 (PD-1) receptor gátlókkal jelentős tumorellenes válasz érhető el. A perzisztens memóriaválasznak szerepe van a relapszus megelőzésében és a terápiarezisztens malignus klónok felszámolásában. Napjainkban aktív kutatások zajlanak az immunterápia területén, melyhez szükséges új biomarkerek azonosítása.

BEVEZETÉS
A diffúz nagy B-sejtes lymphoma a bete - gek többségében még előrehaladott állapotban is jól gyógyítható immunkemoterápiával, ami első vonalban rituximab, ciklofoszfamid, doxorubicin, vincristin és prednisolon (R-CHOP) kezelést jelent.

A Parkinson-kór lehetséges okainak kutatásakor kapcsolatot találtak a Parkinson-kórra jellemző genetikai eltérés és a T-sejt aktiváció között.

A szabályozó T-sejtek (T_reg) fontos szereplők a gyulladásos folyamatok gátlásában és az immuntolerancia fenntartásában. Növekvő érdeklődés övezi a pro- és prebiotikumok autoimmun betegségekben történő fel­használásának kutatását. A cikk részletesen bemutatja a T_reg sejtek pro- és prebiotikumok általi aktiválásának mechanizmusait.

Autoimmunity Reviews, 2016. április